Már majdnem túlvagyunk a 2014-es BringaExpon, már csak az elpakolás nagyobb része van hátra. Nem mondom, fárasztó móka az ilyen, már maga a stand(ok) felépítése is sokat kivesz az emberből (különösen, ha dáthás és amúgy sincs meg a kell erő), de ezt követően már csak állni kell egész nap és megpróbálni kellő magabiztossággal referálni a hol többé, hol kevésbé szakavatott látogatók kérdéseire. Mivel a kiállítás négy napját a Superior standján töltöttem, leggyakrabban a "Honnan származik a márka?" (Morvaország), illetve a "Mennyi az ára?" (sok) kérdéseket szegezték nekem, ez azért nem csapja ki a biztosítékot.

Amúgy kellően sz*r dolog négy napig úgy állni többtucatnyi bicaj mellett, hogy nem ülsz fel rájuk és nem gurulsz el a hétvégi napsütésbe tekerni egyet... Ennek fényében ki kell jelentenem, hogy az efféle kiállítás a hozzám hasonlóaknak az önmegtartóztatási teszt magasiskolája, dehát mi dolgozni mentünk oda, nem élvezkedni. Jó, nem mondom, a  környékbeli standok hostesseit elnézve azért akadt bőven vizuális inger, ami elterelte az ember figyelmét. Teljesen persze azért nem maradtunk kerékpár-típusú lábmunka nélkül, Ádám önhatalmúlag benevezte az egész eBIKE Crew-t (ez amúgy négy ember, csak így fellengzősebben hangzik) a Csepel Goldsprintre, ott aztán beleadhattunk mindent az 500 méteres sprint-szimulátorba. Bele is adtunk, úgyhogy alig tudtam lemászni a bringáról, de ez ilyen :D